1. Kérlek, röviden mutasd eddigi be labdarúgó pályafutásod!

Amióta az eszemet tudom futballozok, az életem része. Sokan nem is tudják, hogy mennyire. A 17. kerületben kezdtem el focizni, majd Dunaújvárosban lettem profi labdarúgó, ott játszottam NB III-ban, NB II-ben és ott mutatkoztam be az NB I-ben is. Ezt követte az MTK, a ZTE, a Győr, a Kecskemét. Sajnos volt a karrieremben sok jó és sok rossz döntés is. Nem vagyok elégedett, mindig többet akarok.

2. Hogyan kerültél az FC Dabashoz?

Egy régi ismerősöm keresett meg, hogy beszélhetnénk-e a Dabasról. A vezetőedzővel összehoztunk egy találkozót és lényegében meg is beszéltünk szinte mindent. Szeretem a kihívásokat és ez egy nehéz helyzet, de sikerülni fog a bennmaradás, én úgy gondolom.

3. Mi a véleményed a klubról és az itteni infrastrukturális körülményekről?

Őszintén szólva, ez egy nyomós ok volt, hogy idejöttem. Nagyon tetszik a létesítmény, véleményem szerint bőven NB III-nál is magasabban lehetne a Dabas. Karrierem során belső védőn kívül minden poszton játszottam már. Belső középpályás vagyok, de sajnos sokáig és sokszor nem azon a poszton játszottam, ahol kellett volna.

4. Mit sikerült eddig leszűrnöd a játékostársakról és az edzői stábról, mire lehet képes ez a keret?

Megnéztem a keretet mielőtt idejöttem volna. Fiatal csapat, de 1-1 gólon múlott sok meccs. Egy hét alapján azt tudom mondani, hogy abszolút tudunk egy jó tavaszt csinálni. A hozzáálláson és a mentalitáson fog múlni minden. Ha ezek megvannak, akkor jönni fog mellé egy kis szerencse is, ami szintén kell.

5. Hogy érzed, milyen poszton tudod majd a legjobban segíteni az FC Dabast az idei szezonban?

Az edzői stáb, mind a vezetőedző, mind a pályaedzőnk, jó futballisták voltak, úgyhogy ez magáért beszél. Nagyon élvezhető edzések vannak, szerintem nem lesz gond a játékosoknak sem az edzés minőségével.

6. Mire vagy legbüszkébb eddigi labdarúgó pályafutásod során?

Nyilván, ha azt nézem, hogy egyszer sikerült játszanom Európa liga selejtező meccsen, akkor az kéne legyen, de nem feltétlenül. Büszke vagyok arra, amilyen klubokban, csapatokban tudtam játszani, de leginkább arra, hogy mindenhol megmutattam, hogy milyen a teljesítményem hétről hétre, a mentalitásom, és a hozzáállásom ehhez a sporthoz. Természetesen sokszor hibáztam én is, de olyan játékos vagyok, aki a csapatáért képes “meghalni” a pályán. Erre vagyok a legbüszkébb és persze Barcelonára. Az egy hihetetlen jó hét volt.

7. Milyen közeli és távolabbi céljaid vannak még a labdarúgásban?

A Dabast bent kell tartani az NB III-ban, ez egyértelmű. Távolabbi céljaimat pedig meghagyom magamnak és a családomnak.