Tudtuk jól, hogy nem mi számítunk a mérkőzés esélyesének, hiszen a listavezető és egyben a bajnoki cím legfőbb várományosa ellen kellett volna jó eredményt elérnünk. Szegény embert az ág is húzza, hiszen a Békéscsaba ellen négy meghatározó játékosunk is hiányzott betegség, illetőleg sérülés miatt.

Az első félidőben remekül álltuk a sarat a listavezető ellen. A játéktéren eltűntettük a különbséget. A kilátogató nézők egyenlő erők küzdelmét láthatták, bár a kapuk előtt csak ritkán pattogott a labda. Bizakodva várhattuk a második félidőt is.

Sajnos a 49. percben egy gyors kontra után megszerezve a vezetést a viharsarki gárda (0:1). A bekapott találat után kissé megzavarodtunk, de a találkozó 70. percében egy ordító helyzetet mégis ki tudtunk dolgozni, amely csak centikkel ment el a bal alsó kapufa mellett. Ezután azonban sajnos a pontrúgások okozták a vesztünket. Előbb a 81. percben egy szöglet utáni kavarodásból (0:2), majd a 85. percben szintén egy szöglet után kapitulált védelmünk (0:3). Ezzel pedig kialakult a mérkőzés végeredménye is.

Összességében kijelenthető, szépen álltuk a sarat a listavezetővel szemben, sajnos a nagyobb rutin miatt a végére kiütközött némi különbség. Nem ezt a mérkőzést kell(ett) volna megnyerni, viszont a soron következő összecsapásokon már mindenképpen pontokat kell gyűjteni, hiszen eddig nem úgy alakul a tavaszi szezon, ahogyan azt vártuk.

Ha függetlenítjük magunkat az eredménytől, akkor elégedettek lehetünk a mérkőzéssel. Nyilván csak a játékért és a hozzáállásért nem jár pont, ettől függetlenül nagyon büszke vagyok a srácokra. Az első félidőben méltó ellenfelei voltunk a bajnokság legfőbb várományosának, a rutinos Békéscsabának, sőt, ha picit pontosabbak vagyunk, akkor akár előnnyel is fordulhattunk volna.

A második félidőben aztán jött a rutintalanság és a szokásos szögletgólok. 80 percig kiegyenlített játék folyt és ziccerlabdánk is volt az egyenlítéshez, de sajnos az centikkel elgurult a kapu mellett. Az utolsó 10 percben a már említett két szögletgól miatt sima lett a vége, de egyáltalán nem tükrözi az összképet. Túl vagyunk a két legnehezebb mérkőzésen, ha ezt a mentalitást, küzdeni akarást az utolsó hat mérkőzésre átmentjük, akkor szép eredményeket fogunk tudni még elérni, de egy másodpercre sem lankadhat a figyelme, motivációja senkinek sem!

Hajrá Dabas!