Vasárnap délután Hódmezővásárhelyre látogattunk, ahol finoman szólva sem mi voltunk a mérkőzés esélyesei. Ellenfelünk a bajnokság megnyerését tűzte ki célul, mi pedig a kiesés elkerüléséért küzdünk. Tovább nehezítette dolgunkat, hogy erősen tartalékos csapattal kényszerültünk felállni, hiszen többek között sérülés / betegség / eltiltás miatt hiányzott Lettner, Domokos, Földes, Ágoston, Balogh, Bokros, Benkő és Csima. Példátlan szituáció ez, szinte hihetetlen, hogy gyakorlatilag egy kezdőcsapatnyi játékos sem állhatott Tóth László rendelkezésére.

Ennek fényében nem is meglepő, hogy az első félidőben felbillent a pálya a hazaiak felé. Sokkal többet birtokolta a labdát a HFC, amely sajnos gyorsan góllá is érett, hiszen a 12. percben erős védelmi segítséggel és egy kapushiba nyomán megszerezték a vezetést a hazaiak (1:0). Továbbra is támadásban maradtak, viszont az ex-dabasi támadó Stefan Vladul több próbálkozása is szerencsére célt tévesztett. Ellőttünk is adódott egy ziccer, viszont Majzik ezt nem tudta értékesíteni.

A második félidőben is többet birtokolta a labdát a Hódmezővásárhely. Több helyzetet is kidolgoztak, viszont újabb gólt szerencsére nem sikerült elérniük. Ahogy közeledett a mérkőzés vége, úgy próbáltunk meg egyre többet kockáztatni és feljebb jönni. Ekkor talán kiegyenlítődött a játék és mindkét kapu előtt kialakultak veszélyes helyzetek. Legközelebb a gólhoz Dudás járt, viszont fejesét bravúrral védte a hazai hálóőr.

Végül az eredmény már nem változott, így sajnos minimális vereséget szenvedtünk, amely talán még elfogadható is lenne, ha nem ilyen nehéz helyzetben lennénk. Továbbra is több játékos nem érzi át ennek súlyát, megfelelő akarat és alázat nélkül nagyon nehéz hat mérkőzés elé nézünk. A következő két forduló (a Szolnok ellen idegenben és a Szekszárd ellen hazai pályán) létfontosságú lesz. Nincs több lehetőség a hibázására, meg kell szerezni a győzelmet, hogy kicsit fellélegezhessünk és ne kelljen idegeskedni az utolsó fordulókban.

Hajrá Dabas!