A szerdai napon hétközi fordulót rendeztek az NB III-as bajnokságban, mi pedig a harmadik helyezett Dunaújváros otthonába látogattunk. Soros ellenfelünk szezon elején még a bajnoki aranyérem megszerzését tűzte ki célul maga elé, viszont télen komoly anyagi válságba került az egyesület, és szinte minden játékos távozott. Fiatal játékosokkal töltötték fel a keretet, ami úgy fest, tavasszal csak erre a nem túl kiemelkedő teljesítményre elég.

Az első félidőben felbillent a pálya javunkra. Legalább 4-5 nagyon komoly lehetőséget sikerült kialakítanunk, viszont a helyzetek értékesítésével ismét hadilábon álltunk. Pleszkánnak viszont sikerült betalálnia a mérkőzés 19. percében, így nagy örömünkre előnyben futballozhattunk (0:1). A gólt követően is lendületben maradt csapatunk, viszont a sok kihagyott helyzet ahogy lenni szokott, megbosszulta magát. Meg kell hagyni, egy nagyon szép találattal egalizáltak a hazaiak a 35. percben (1:1).

A második félidőben is fölényben futballoztunk, igaz ebben a játékrészben már a hazaiak is többször veszélyeztették a kapunkat. Egészen a mérkőzés 79. percéig kellett várni a következő dabasi találatra. A kaputól 20 méterre középről végezhettünk el egy szabadrúgást. A labda mögé Ágoston állt, aki szépen tekert a kapuba. Ismét megszereztük a vezetést (1:2).  Mikor már mindenki a mérkőzés végét jelző hármas sípszóra várt, akkor jött a hidegzuhany. Védelmünk nem tudott felszabadítani, a hazaiak támadója pedig ellőtte a játékszert, amely Balogh kapust is egy kicsit megtréfálta és utat talált a labda kapunkba (2:2).

Egy kétszer megnyert mérkőzést sikerült döntetlenre hoznunk. Sajnos egyre jobban szorul a hurok a nyakunk körül. Bízunk abban, hogy ennek a súlyát minden játékos átérzi, valamint ez a páratlan pechszéria is elpártol tőlünk a jövőben. Vasárnap délután ismét hazai pályán lépünk pályára, a Budapest Honvéd-MFA II csapatát fogadjuk 16 órás kezdéssel.

Hajrá Dabas!